20. Nyúl mese
NYÚL MESE XX.
A PÉNZ
az erdőben történt eseményekről hamar tudott mindenki, csak úgy szárnyalt végig az erdőn, ahogy az állatok elmondták egymásnak. Volt amelyik állat csodáról beszélt, de voltak akik tudtak róla,de nagyon hallgattak . A nyulak nagyon tudnak hallgatni, nem mondták el senkinek, hogy ők voltak akik okozzák az események bekövetkeztét. Inkább úgy állították be a dolgokat, mintha csodatörtént volna.
--- Nem kell senkinek sem tudni arról,hogy mi vagyunk a dolgok mögött!,- mondta az apa. A nyulak megfogadták, nem beszélnek senkinek róla. Folytatták mutatványba illő tornázásukat . Éppen az erdőben játszottak, mikor egy idős házaspár ballagott elő a fák közül. Napraforgót eszegettek , néha egy kis mogyorót. Megálltak megpihenni, és leültek a leterített takaróra. Beszélgettek, és közben eszegették a napraforgót és a mogyorót. A mókusok felfedezték őket, és odasettenkedtek . Elkezdtek mag után kunyerálni. Az idős férfi benyúlt a zsebébe ,kivett belőle egy pár mogyorót, és odadobta a mókusoknak .Felkapkodták a mogyorót és befalták. A nyulak ott voltak a közelükben és hallották mit beszélnek:
---- Nem tudjuk fizetni a lakás bérletét,- mondta a férfi.
--- Sajnos kevés a pénzünk!,- mi lesz ha elárverezik a házat a fejünk fölül ?
Szép lassan a nyulak is előjöttek.
---- Nézd, nyulak! Legközelebb ha kijövünk, hozzunk nekik sárgarépát. Aztán lassan felálltak és mentek tovább, andalogva. Alig ment el az idős házaspár, egy ember jött az úton, kezében egy furcsa zsák. Gyakran körbenézett, keresett valamit,mintha megtalálta volna, megállt. Elkezdett ásni. Sokáig ásott, gyakran körbenézett, mintha félne valamitől. Néha megpihent, aztán folytatta az ásást. Mikor elég mélynek találta, tett bele fakérget és erre rakta rá a zsákot, betemette. Ismét körbenézett, majd sietve távozott.
Alig várták a nyulak,hogy elmenjen. Kaparták a földet, mivel laza volt a talaj hamar kiásták a zsákot ,és elvitték. Képzeljétek pénzzel volt tele
---- Nem baj, majd odaadjuk valakinek,talán, annak az idős párnak, akiknek nincs pénzük a lakásra ! Várjunk, majdcsak jönnek még az erdőbe.
A nyúlodú egyik részébe vitték a pénzt. Úgy gondolták, hogy majd adnak belőle valakinek.
Teltek múltak a napok, aztán az egyik nap megjelent az idős házaspár. A mókusok már ott ugráltak körülöttük, de a nyulak is előmerészkedtek és tisztes távolságból nézegették a házaspárt. Mikor aztán elővették a sárgarépát és leszórták a földre megindult a nyúl had, és felkapkodták a répát. Feketefarkú hazaszaladt és a pénzből két köteget berakott a szájába és loholt vissza a párhoz, majd lerakta eléjük. A pár csak nézett és nem hitt a szemének. Annyira fura volt a dolog és váratlan,hogy még megszólalni sem tudtak. Annyira meglepődtek, hogy csak nagy sokára esett le náluk,hogy pénz van előttük. Végre hozzá mertek nyúlni és látszott az arcukon az öröm ,hogy a lakásuk ezzel meg van mentve. Felvették , és hálálkodva a gondviselésnek aztán elindultak haza. Az idős házaspár nagyon sokszor kijött az erdőbe és hoztak élelmet a nyulaknak és a mókusoknak. A lakásukat meg tudták menteni a kapott pénzből, és szerencséjüket a hozott élelemmel hálálták meg .
---- Apa! Te mindig meglepsz minket valami jó tettel !,
- -- mondta az egyik nyúlgyerek
. Feketefarkú gondolatai messze jártak, arra az emberre gondolt aki a pénzt elrejtette a földbe . Mert mi van ha visszajön, és keresni fogja a pénzt, vajon mit fog csinálni ?
vége a XX. RÉSZNEK |