52. Nyúl mese
52. Nyúl mese
Kiengesztelés
A káposzta eltűnése nagy riadalmat keltett a faluban. Ki lehet a káposzta tolvaj, ha nem a nyulak voltak? Kihívták a rendőröket. Gipszmintát vettek a lábnyomról, közben körözést adtak ki, hogy igazoltassak minden járművet, hátha megkerül a káposztatolvaj. Nemsokára jött a hír, hogy megállítottak egy gyanús kocsit, amelynek a csomagtartójában találtak káposztákat, amelynek az eredetét nem tudták igazolni. A kikérdezés folyamán össze vissza hazudoztak, végül bevallották, hogy lopott a káposzta. Megkerült az ellopott káposzta.
---- Látod! Nem is tudtad ki a tolvaj, erre ráfogtad a nyulakra, és agyon akartad őket lőni. Pedig mint látod, a legnagyobb gané az négy ember, aki nem dolgozott meg ezért a káposztáért, de eladni már ők akarták.
--- Én azt ajánlom, hogy a nyulak kiengesztelésül, megérdemelnek egy kis káposztanassolást.
--- Igazad van, viszek is nekik a megkerült káposztából, mert megérdemlik.
Erről a nyulak semmit sem tudtak, csak akkor tudták meg, mikor besurrantak a faluba a "nassolós kertbe", mert így nevezték el, hogy egyenek és híreket tudjanak meg arról miért volt az erdőben az incidens.
Míg ették a kirakott élelmet, a fiatalasszony mesélt.
--- A legnagyobb hír az, hogy a Járom Sanyi bácsinak eltűnt a káposztája. Azt hitte, hogy Ti, nyulak ettétek meg. Fogta a puskáját, hogy rajtatok álljon bosszút, de állítása szerint kétszer is rálőttek az erdőben. Futva jött haza, és elpanaszolta, hogy ellopták a káposztáját a nyulak, és mikor meg akarta büntetni őket, azok rálőttek. Persze nem akarták neki elhinni, azt mondták, hogy" a puska háromszor nagyobb a nyulnál. Talán egy fogta a tusát, egy a csövet, egy meg elsütötte?Na nehogy bebeszéld nekünk." Szó szót követett és egy nagy vita lett belőle, de mikor megvizsgálták az eltűnt káposzták torzsáját, nem rágási, hanem vágási nyomokat találtak. Erre aztán azt következtették le, hogy a káposztákat, nem megették, hanem ellopták. Kihívták a rendőröket, megvizsgálták az esetet, és körözést adtak ki, aztán rövid időn belül elfogták azt a négy embert, aki ellopta. Az volt a szerencse, hogy a gazda időben vette észre az lopást és még nem tudtak eltűnni a tolvajok. Mikor megfogták őket, tele volt a kocsi csomagtartója, de találtak az utastérben is, ott tapostak rajta. Sajnálja, hogy nem bízott bennetek, de úgy mondta, hogy engesztelésül kaptok tőle káposztát a megkerült szállítmányból.
Mig a hölgy beszélt, a nyulak befejezték az evést, meghajoltak a fiatalasszony előtt, az meg elköszönt tőlük:
--- Gyertek máskor is, szívesen várlak benneteket!
Végre megtudták, hogy miért volt az incidens az erdőben. Nagyon várták azt a percet, amikor nagyot ehetnek az ingyen káposztából. Nem kellett sokat várni, mert jött az ember egy kordéval és leborította a tisztásra a káposztákat, a nyulak ott ugráltak körülötte. Ő, meg arrébb ment és figyelte, hogyan állnak neki és tüntetik el a kihozott káposztát.
A káposzta hamar eltűnt, az ember hazament. A nyulak jóllakottan ledőltek a fűbe. Csak a gyerekek hancuroztak tovább. Egyik nyúl az újságban talált rajz alapján egy papírrepülőt hajtott, és bemutatta a társainak. Aztán eldobta, jó hosszan repült. Annyira tetszett minden gyereknek, hogy mindenki repülőt akart hajtogatni. Megkezdődött a papírrepülő hajtogatás megtanulása. Az egyik nyúl is olvasott az egyik újságban a gitárról. Fogott egy hosszabb fát és a szeméttelepen talált, horgász damilt feszített ki rá. Volt rajta rövidebb és volt rajta hosszabb. Így mindegyik másképpen adta ki a hangokat. Pengette, pengette, meg énekelt hozzá, de olyan hamisan, hogy aki hallotta az menekült. Egy idő után mindenkit zavart, a hamis kornyikálás. Hiába szóltak neki.
--- Abba hagyhatnád már ezt a kornyikálást.
Nem fogadott szót.
--- Valahogy el kéne hallgattatni ezt a fülsértő zenebonát.
--- Mit kapok, ha ezt a problémát megoldom.
--- A vacsorámból adok egypár répát.
--- Rendben, akkor én megoldom ezt a dolgot.
Felugrott és elszaladt.
--- Hát ez hová ment. Nem azt mondta, hogy megoldja ezt a dolgot.
--- Nyugi, várd ki a végét.
Rövidesen jött vissza. Kezében egy nagy pohár vizet hozott.
Felvitte a fára, oda kúszott a gitározó nyúl fölé és miközben ő kornyikált, ezt mondta
--- Hello Trubadur,- erre a nyul felnézett,és ráöntötte a pohár vizet.
--- Fuj, fuj,fuj! Mi volt ez, - prüszkölve ugrott fel és söpörte le magáról a vizet.
--- Mi volt, mi volt. Ezt úgy hívják, hogy Vizi zene.
--- Nem úgy, hogy vizes zene?
---- Talán úgy, hogy elázott zenész, gitárral.
--- Egy fenét!- ez nem más, mint hallgass Trubadur. Vége az 52. mesémnek
|